Ez pedig nem más, mint Abasár, harmadik királyunk, Aba Sámuel egykori székhelye, amely mostanában kerül vissza a köztudatba. Pontosabban szólva: kerül be először oda, hiszen a 11. századi királyi központ hosszú évszázadokkal ezelőtt merült a feledés homályába, jelentőségét csak az évekkel ezelőtt megkezdődött kutatások révén kezdjük el megismerni. A központ és a monostor maradványai most a történelmi emlékhelyet jelző sztélét kaptak.
A békés, dolgos emberek lakta Heves megyei faluban az ötvenes években, az akkor tűzoltószertár építésekor bukkantak rá Aba Sámuel által 1042-ben alapított bencés monostorának és nezetségfői központjának maradványaira.
Garázsépítés miatt pusztították el a monostor egy részét
A királyi központot 2018-ban nyilvánították történelmi emlékhellyé: a terület egy részét elfoglaló “lila ház” (amelynek egykori tulajdonosa garázsépítés miatt elpusztította a monostor rotundájának egy jelentős darabját) azóta elbontották, így a régészeti feltárás és állagmegóvás is nagyobb lendülettel folytatódhatott.
Móczár Gábor, a sztélét állító Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója elmondta a csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta: a történelmi emlékhelyek nemcsak nemzeti, hanem felekezeti, regionális, vagy kisebbségi szempontból is kiemelkedő helyszínek.
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslata alapján kormányrendelet ismeri el jelentőségüket – közölte.
A Nemzeti Örökség Intézete most formálódó emlékezetpedagógiai programjának célja, hogy ezeket a helyeket a diákok is megismerjék jól kidolgozott pedagógiai módszerek segítségével, és felkeressék a középkori magyar királyság emlékhelyeit, például Pécset, Tihanyt, Veszprémet, vagy Abasárt – mondta.
Vizi László Tamás, a Magyarságkutató Intézet főigazgató-helyettese közölte, a régészek 2020. október 12-én kezdték kiásni a királyi központ ezeréves maradványait a Bolt-tetőn.
Kazsu Attila, Abasár polgármestere örömének adott hangot, hogy a község olyan településekkel került történelmileg egy rangra, mint Székesfehérvár, Esztergom és Budapest.
-
- Abasár, 2021. szeptember 2. Kásler Miklós, az emberi erõforrások minisztere, Kazsu Attila polgármester, Iváncsy Balázs, Juhász Ferenc és Sebõk Sándor plébánosok, valamint Vizi László Tamás, a Magyarságkutató Intézet tudományos fõigazgató-helyettese és Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke (b-j) az abasári 11. századi királyi központ maradványainak történelmi emlékhellyé nyilvánítását jelzõ sztélé avatásán 2021. szeptember 2-án. MTI/Komka Péter
-
- Abasár, 2021. szeptember 2. Az abasári 11. századi királyi központ maradványainak történelmi emlékhellyé nyilvánítását jelzõ sztélé az avatásának napján, 2021. szeptember 2-án. MTI/Komka Péter
-
- Abasár, 2021. szeptember 2. Résztvevõk az abasári 11. századi királyi központ maradványainak történelmi emlékhellyé nyilvánítását jelzõ sztélé avatásán 2021. szeptember 2-án. MTI/Komka Péter
-
- Abasár, 2021. szeptember 2. Az abasári 11. századi királyi központ maradványai a történelmi emlékhellyé nyilvánítását jelzõ sztélé avatásának napján, 2021. szeptember 2-án. MTI/Komka Péter
Három vagy négy templomot találtak a területen
Galina Zsolt régész elmondta, 1500 négyzetméternyi területen végezték a feltárást és a helyreállítást. Három vagy négy templomot találtak, és bár a 11. századtól a 16. század elejéig ez volt az Abák szakrális és fő temetkezési helye, nem állítható, hogy köztük van Aba Sámuel sírja.
A későbbi tatár, török dúlások maradéktalanul elpusztíthatták, illetve a későbbi sírok eltüntethették a királysírt, de az is lehet, hogy Aba Sámuelt jel nélküli sírban temették el. A csontok vizsgálata adhat választ ezekre a kérdésekre – közölte.
A királyi központot, az államalapítás korának egyedülálló építészeti és történelmi örökségét 2018-ban nyilvánították történelmi emlékhellyé.
